Máriagyűd

A Siklóshoz tartozó Máriagyűd a Dél-Dunántúl legismertebb katolikus zarándokhelye. Máriagyűd története a XII. századig nyúlik vissza.

Az első templomot II. Géza király 1147-ben építtette -, ám fénykorát a XVIII. században élte, amikor az ellenreformáció idején feléledt Mária-kultusz baranyai központjává vált.

A máriagyűdi kéttornyú kegytemplom és a kolostor falai között a lelki segítségre szorulók gondozását ferences szerzetesek látták el. A templom Mária-szobra 1712-ből származik. A kegytemplomi dombon Kálváriát építettek, a stációk domborművei a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült kerámia kegyképek.

A kegytemplomtól keletre található a Szentkút. Ennek vizét a "gyűdi korsókban" vitték haza az idelátogató zarándokok. Máriagyűdön minden Márianapkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik. Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben.

2008. szeptember 14-ével bazilika minor címet adományozott a kegytemplomnak XVI. Benedek pápa.

Máriagyűdi búcsúnapok:

A kegyhely búcsúnapja július 2-án van, ezen kívül sok kisebb, és öt nagy búcsút tartanak:
Pünkösd – roma zarándoklat
Szentháromság vasárnapja
Sarlós Boldogasszony – ifjúsági búcsú
Nagyboldogasszony – főbúcsú
Kisboldogasszony – főbúcsú, a németek búcsúja